Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kifejezetten nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni, hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Ajánlattételi felhívás és tárgyalási meghívó

Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?
Részlet a válaszából: […]  A tárgyalási meghívóra történő utalás a Kbt. mindkét alábbihivatkozásában a törvény 99. §-ának (2) bekezdését tartalmazza.A Kbt. 4. §-ának 14. pontja értelmében a közbeszerzésieljárás megkezdése: a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2
3