Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint írja elő a vonatkozó alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmassági követelmények között a kérdésben jelzett 310/2011. kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének szabályai értelmében van lehetőség a felelősségbiztosítás kiírására, így ezt az ajánlatkérő elő­írhatja a hivatkozott kormányrendelet értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Eljárás "főbb mennyisége"

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően ajánlatkérő analógiát alkalmazott, és az eljárás főtárgya mellett fő mennyiség megjelölését is szükségesnek ítélte. Oka lehettovábbá, hogy az 50. § részajánlattételi kötelezettséget megvizsgálva nemosztotta meg beszerzési tárgyát, és ezzel kívánja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)2. §-a szerint az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti,műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével azajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Biztosíték építési beruházásnál

Kérdés: Hogy kell érteni azt, hogy a 162/2004. Korm. rendelet biztosítékokra vonatkozó rendelkezése alapján az ajánlatkérő előírása nem köti az ajánlattevőt? Adott esetben egy nem tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek, így például a teljesítési/jótállási biztosíték mértéke nem módosíthatók, és ha ezt az ajánlattevő nem fogadja el, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 8. §-ának (5) és (6) bekezdéseirészletesen meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen biztosítékokat írhat előaz építési beruházás dokumentációjában az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés

Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell a vonatkozónyilatkozatot. A törvény 70. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatnaktartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás tárgyaszolgáltatás megrendelése, a közbeszerzési műszaki leírásnak a szolgáltatásteljesítésével kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat kell tartalmaznia. Ennekmeghatározása során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
1
2