Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a szervezet vagy személy kapacitásának igénybevétele során közvetlenül kell, hogy az adott szervezet vagy személy kapacitására támaszkodjon. Válasszuk szét a kérdést, és egyelőre az ajánlattal kapcsolatos követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki az alvállalkozó definíciójából. Az alábbiak szerint az ajánlattevő által bevont, a teljesítésben közvetlenül részt vevő gazdasági szereplőről van szó.A Kbt. 3. §-ának 10. pontja alapján, függetlenül attól, hogy jogi személyről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Egyéni vállalkozó és az általa tulajdonolt cég mint közös ajánlattevők

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok. Tehetek-e közös ajánlatot olyan ajánlattevővel, amely egy olyan gazdasági társaság, amelyben én 70 százalékos részesedéssel rendelkezem?
Részlet a válaszából: […] Közös ajánlattétel esetére a Kbt. nem határoz meg különösebbelőfeltételeket. Ezzel kapcsolatosan mindösszesen azt rögzíti, hogy közösajánlattétel esetén az ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek – kivéve aKbt. 66. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

EU-s támogatás elnyerése esetén irányadó szabályok

Kérdés: Versenyszférában tevékenykedő, ajánlattevőként szereplő fél, ha elnyer egy uniós támogatást, milyen szabályok vonatkoznak rá egy adott közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatás több mint 50 százalékos mértékű, és aprojekt eléri áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében a nemzeti, árubeszerzésesetében az egyszerű értékhatárt, úgy az ajánlatkérő e projekt erejéig a Kbt.klasszikus ajánlatkérői minőségében beszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Referenciák kötöttsége

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezései vonatkoznak egy fél évvel ezelőtt megalakult cégre? Tud-e egyáltalán közbeszerzési eljárásban indulni? A referenciák személyhez vagy céghez vannak kötve?
Részlet a válaszából: […] A témakörrel több alkalommal foglalkoztunk. Hasonló tartalmúkérdésre válaszoltunk a Közbeszerzési Levelek 10. számában (249. kérdés), 19.számában (465. kérdés) és 20. számában (487. kérdés).A Kbt. 65. § (1) bekezdésének második mondata szerint azalkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Támogatott ajánlattevő

Kérdés: Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 18. §-a értelmében a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők a törvény hatálya alá tartozásukról a Közbeszerzések Tanácsát a törvény hatálybalépésétől, azaz 2004. május 1-jétől (főszabály szerint) számított 30 napon belül tájékoztatni kötelesek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.