Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 18. §-a valójában olyan szabályt fogalmazott meg, mely rendkívül könnyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet a válaszából: […] Igen, megfelelő az interpretáció, ami egyben azt is jelenti, hogy a lefolytatott 122/A. § szerinti eljárás olyan lesz, mint a 122. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása tárgyalás nélkül. A Kbt. 122/A. §-a szerinti megoldást az hívta életre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 99. §-a szabályozza a szerződés megkötésérevonatkozó elemeket. Eszerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján aszerződést a Kbt. 91. §-a szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlatifelhívás, a dokumentáció és az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásban alkalmazható kizáró okokra a Kbt.299. §-ának (4) bekezdése vonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlattételifelhívásban kell a kizáró okokat meghatározni. A kizáró okok között a Kbt. 60.és 62. §-ában szabályozott ún. kötelező kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.