Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] Szerződés teljesítési szakaszában valamely kizáró ok beállásának jogkövetkezményeit illetően az eseteket meg kell különböztetünk aszerint, hogy a kizáró ok bekövetkezése egy ajánlattevővel szemben mely időszakra esik.Amennyiben a közbeszerzési eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének dokumentálására. Ezen túlmenően, amennyiben a szerződés idő előtt megszüntetésre kerül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Késedelmi kötbér értelmezése az új, fakultatív kizáró ok szempontjából

Kérdés: Az új Kbt. fakultatív kizáró okai között szerepel a 63. § (1) bekezdés c) pontjában, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett. A késedelmi kötbér is a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankciók körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 142. §-ának (5) bekezdése ugyan nem definiálja a súlyos szerződésszegés fogalmát, de egyértelművé teszi, hogy amennyiben a súlyos szerződésszegés kártérítés követeléséhez vezetett, úgy a KH-nak történő bejelentési kötelezettség a szerződésszegésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződésszegést a konzorcium követte el, így irreleváns, hogy ebben közvetlenül az egyik partnernek nem volt szerepe. A felelősség egyetemleges, ezért ennek kártérítéssel kapcsolatos következményeit is együtt kell vállalniuk. A korábbi szerződésszegésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.