Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. építési beruházásra vonatkozó rendelkezéseinekváltozása – mely 2010. szeptember 15-én lépett hatályba – több, kifejezetten azépítési beruházással kapcsolatos kérdést érint.Az építési beruházások tekintetében – a Kbt. 2009. április1-jétől hatályos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, mit értünk építési beruházáson, amelyet a Kbt. 25. §-a részletesen szabályoz, hivatkozva a Kbt. 1. számú mellékletére. Erre a tárgyra is vonatkozik a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése, amely szerint ha a szerződés több – egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra vonatkozó előírásokat a 162/2004. Korm. rendelet 10-15. §-ai tartalmazzák. Lényeges, hogy a kormányrendelet ebben a körben a rendeleti szabályozáshoz képest is ún. különleges előírásokat határoz meg.Mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.