Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi partner cseréjére a szerződés megkötése után nyílik minimális mértékben lehetőség, az eljárás során az ajánlattevő nem "szállhat ki" az eljárásból. Ebben az esetben, ha a konzorciumi partner annak ellenére folytatja az ajánlattételt, hogy erre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] Különösen önkormányzati ajánlatkérőkre jellemző, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházásaik elő­készítése során – a közbeszerzés becsült értékének minél pontosabb meghatározása céljából – helyi vállalkozóktól kérnek tájékoztató jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük a kérdés alapján, hogy a két részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A visszaigazolási kötelezettség a Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 35. §-ának (4) bekezdésében az írásbeliség körében lehetővé teszi az elektronikus úton történő kommunikációt, mely a (3) bekezdés szerint csak lehetőség az ajánlatkérő és ennek megfelelően az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2008. január 1-jétől a 257/2007. Korm. rendeletszabályozza az elektronikus közbeszerzési eljárással kapcsolatos, valamint azelektronikus árlejtésre vonatkozó kérdéseket. A rendelet 2. §-a egyrésztalapelvi szinten ír elő kötelezettségeket, amelyek mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.