Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni, hogy mi alapján merülhet fel egyáltalán az ajánlatkérő részekre bontási kötelezettsége, és mi állhat annak hátterében. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. alapján a közös ajánlattevők mindegyikének teljesítési kötelezettsége van az alábbiak szerint.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie – Kbt. 138....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrással kapcsolatosan először is fontos jelezni,hogy a Kbt. meghatározza azokat az alkalmassági kritériumokat, amelyek nemminősülhetnek erőforrásnak, ebből következően csak azon alkalmasságikritériumok esetében van lehetőség erőforrást nyújtó szervezet bevonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] A módosított Kbt. határozottan különválasztotta azalvállalkozót és az erőforrást nyújtó szervezetet. Mindkét szereplő azajánlattevő oldalán, az ajánlattevő által kerül bevonásra annak érdekében, hogyaz ajánlattevő igazolni tudja a közbeszerzési szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Adatbázis kirívóan alacsony ár vizsgálatához

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (8) bekezdése értelmében a (2) bekezdésszerinti általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a közbeszerzéstárgya szerinti szakmai szervezetek folyamatosan tájékoztatják a KözbeszerzésekTanácsát.A (9) bekezdés alapján az adott ágazatért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] A kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi alkalmasság az alábbiak szerint igazolható a Kbt.66. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2