Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] Kérdésünk az, hogy be kell-e nyújtani az új szabályozás szerint a közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot, vagy elegendő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozni ebben a körben?A kérdés megválaszolása kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződésszegést a konzorcium követte el, így irreleváns, hogy ebben közvetlenül az egyik partnernek nem volt szerepe. A felelősség egyetemleges, ezért ennek kártérítéssel kapcsolatos következményeit is együtt kell vállalniuk. A korábbi szerződésszegésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendelet ugyan már nincs hatályban, de tartalmilag fontos, hiszen szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlás azonos tartalommal történhet, mint a rendes hiánypótlás. Nem érintheti tehát a Kbt. 67. §-ának megfelelően a szakmai ajánlatot, továbbá nem járhat új gazdasági szereplő bevonásával.A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerint a hiányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] A szakmai-etikai tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokat a Kbt. a következők szerint tartalmazza.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […]  Valóban, a kérdés releváns, hiszen az alacsony keresetűmunkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló2011. évi XCIX. törvény nem módosította a Kbt.-t, hanem a munkaügyiellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.
1
2
3