Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kizáró okokra vonatkozó szabályai közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

A kizáró okok 2021. évi változásának hatása a korábban tett közjegyzői nyilatkozatokra

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?
Részlet a válaszából: […] 2021 februárjával változik a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h), valamint j) pontja.A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás alábbi szabályai értelmében két fontos feltétele van a hamis adatszolgáltatás megállapításának. Az egyik feltétel az adatszolgáltatás befolyásolási képessége az eljárás eredményére, a másik feltétel pedig a szándékosság/gondatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalati státuszról ma már az ajánlattevők az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
2