Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

A kizáró okok 2021. évi változásának hatása a korábban tett közjegyzői nyilatkozatokra

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?
Részlet a válaszából: […] 2021 februárjával változik a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h), valamint j) pontja.A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás alábbi szabályai értelmében két fontos feltétele van a hamis adatszolgáltatás megállapításának. Az egyik feltétel az adatszolgáltatás befolyásolási képessége az eljárás eredményére, a másik feltétel pedig a szándékosság/gondatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a Kbt. 165. §-ának (8) bekezdése alapján a jogorvoslati fórum fél évtől három évig terjedő időszakra köteles eltiltani az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben az eljárás során, vagy azzal kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott.A Kbt. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalati státuszról ma már az ajánlattevők az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság több határozatában is kitért a referencia pontatlanságának és az ajánlattevő valódi tevékenységének kérdéskörére. Többségében a referenciák valótlan tartalma és/vagy nem megfelelő igazolása hamis adatszolgáltatást eredményezett. (D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
2