Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-a definiálja a címke és a címkézési követelmények értelmezését az alábbiak szerint.A 2. § 3. pontja szerint a címke olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszából: […] A kérdező jól látja, valójában az "alfa" pont nem ad elegendő tájékoztatást az ajánlatkérőnek, ugyanakkor pontosan úgy kell eljárni ajánlattevőként, ahogyan azt kérdésében jelzi. Az "alfa" pont arra alkalmas, hogy jelezze, mely ajánlattevő képes egyedül az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Eljárás az ajánlat hibája, hiányossága esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a dokumentációban szereplő azon kitételt, hogy az ajánlat bármely hibája, hiányossága az ajánlat érvénytelenségét eredményezi? Ezek szerint hiánypótlásra tekintet nélkül?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 67. §-ának alkalmazása kötelező, így az érintett előírás csak és kizárólag a hiánypótlás, felvilágosításkérés szabályainak figyelembevételével értelmezhető az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 67. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően nem keretmegállapodásos eljárás eredményeként kötött keretszerződésre vonatkozik, tekintettel arra, hogy keretmegállapodásos eljárás esetében az ajánlatkérő által felmerülő igényeket az ajánlattevőnek folyamatosan kell kielégítenie, feltéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 26. §-a foglalkozik a műszaki leírásban meghatározott szabványok kérdésével az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3
6