Közbeszerzési kötelezettség önkormányzat tulajdonában álló telek ellenértékének nem pénzben történő megfizetése esetén

Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az ingatlanhoz jutás folyamata nem következhetne be anélkül, hogy az önkormányzat a jogairól lemondana annak érdekében, hogy az építési beruházást a beruházó megvalósíthassa. Ennek következtében tehát meg kell vizsgálni, hogy a konstrukció nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egybeszámítás országos működés esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás új szabályai szerint, amelyeket a Kbt. 40.§-ának (2)–(6) bekezdései tartalmaznak, az egybeszámításnak két alapvető,konjunktív feltétele van:– az első, hogy a beszerzésre egy költségvetési évbenkerüljön sor, továbbá– a második, hogy a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi tevékenységre a Kbt. 153. §-a tartalmazrendelkezéseket. A 153. § (1) bekezdése szerint az ügyvédekről szóló 1998. éviXI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenységekesetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben

Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 380. §-ának (1)–(4) bekezdéseiszerint a törvény alapján közbeszerzési tanácsadói tevékenység folytatására aTanács által vezetett névjegyzékben szereplő közbeszerzési tanácsadókjogosultak.A hivatalos közbeszerzési tanácsadók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az ún. "házon belüli" beszerzéseket – vállalatcsoportonbelüli beszerzésként – a Kbt.-nek a különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozóV. fejezetében találjuk meg. A törvény 173. §-a tartalmazza azokat az eseteket,amikor szolgáltatás megrendelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] A HR. 30. számú melléklete szerinti statisztikaiöszszegzésben az azzal érintetteknek fel kell tüntetniük – egyebek mellett – anemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések és beszerzések számát ésértékét (7. pont), valamint az egyszerű közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a közszolgáltatásra irányulómegállapodás mely része az, amelyet a felek visszteher – azaz ellenszolgáltatáskikötése – nélkül kötnek majd meg, az azonban egyértelmű, hogy lesz atevékenységnek egy olyan része is, amelyért az azt igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.