Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. Az indokolás értelmében a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] A jogsértés tudomásra jutása szabályai között szerepel a lehetőség, hogy az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tekint be az iratokba. A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelmező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlattevő üzleti titokként vihet fel információt, melyet a rendszer is elkülönítetten kezel. A Felhasználói kézikönyv (mely elérhető a www.nekszt.hu/tamogatas linkre kattintva) I. részének 5.2.2.3 pontja részletesen bemutatja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 6. §-ának (11) bekezdése fogalmaz meg kötelezettséget az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban a közbeszerzési szabályzat vonatkozásában. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) értelmében amennyiben elektronikus közbeszerzési eljárást kezdeményez az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 148. §-a értelmében a kérelem benyújtásával megegyező módon a kérelmező az ajánlatkérőt köteles tájékoztatni, majd a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Ez alapján juthatott a kérdező tudomására is a jogorvoslati eljárás kezdeményezése.A Kbt. 148. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
1
2
3
5