Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […]  A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 293. §-ának és a 22. § (1) és (2) bekezdésénekösszevetéséből megállapítható, hogy a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőkárubeszerzése, szolgáltatás megrendelése, valamintépítésiberuházás-megvalósítása az egyszerű közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben feltételezzük, hogy a támogatás a teljesprojektre vonatkozik, így számoljunk 300 millió forinttal. Szolgáltatásesetében mindez meghaladja mind a nemzeti, mind a közösségi értékhatárt.Érdemes áttekinteni az esetlegesen szóba jöhető kivételeket, amelyeket a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az ún. "házon belüli" beszerzéseket – vállalatcsoportonbelüli beszerzésként – a Kbt.-nek a különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozóV. fejezetében találjuk meg. A törvény 173. §-a tartalmazza azokat az eseteket,amikor szolgáltatás megrendelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlatkérői kör kiterjesztése támogatott beszerzések esetén

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?
Részlet a válaszából: […] A közösségi rezsim hatálya alá tartozó közbeszerzéseknél – az általános közbeszerzési eljárásban – ajánlatkérőnek minősül – az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kivételével – az a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése alá nem tartozó szervezet is, amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérők nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) lehetnek ajánlatkérők a nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti értékhatárokat elérő értékű általános közbeszerzési eljárásokat tartalmazó VI. fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: a 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a Kbt. 22. §-ának (4) bekezdése szerinti kivétellel; a támogatásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.