Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban határozza meg a Döntőbizottsághatáskörét.A törvény 316. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokbaütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerintjogorvoslatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő közbeszerzési eljárásrend és eljáráskiválasztásához elsőként minden esetben azt kell vizsgálnia a kérdés szerintigazdasági társaságnak, hogy az adott beszerzés melyik ajánlatkérői minőségéhezkapcsolódik. Amikor klasszikus ajánlatkérőként jár el, akkor rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzéseket a Kbt. külön fejezetben szabályozza. Meghatározza a közösségiés a nemzeti értékhatárokat – a közszolgáltatók vonatkozásában külön, mind aközösségi, mind pedig a nemzeti értékhatárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közbeszerzés és közpénz kapcsolata

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálya nem a közpénz forrására tekintettel kerüllehatárolásra. A törvényt áttekintve annak van ún. alanyi hatálya (klasszikusés közszolgáltató ajánlatkérők) és tárgyi hatálya (áru, szolgáltatás, építésiberuházás) a törvény definíciója értelmében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A tervezet a nemzeti közbeszerzési értékhatárok és az ahhozkapcsolódó eljárási rend további fenntartására tesz javaslatot. A nemzetiértékhatárok fenntartásán keresztül kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy aközpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Közszolgáltatók egyszerű eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárást köteles alkalmazni építési beruházása kapcsán. Építési beruházásának becsült értéke nettó 49 millió forint. Mivel a Kbt. VII. fejezetére vonatkozó nemzeti értékhatár építési beruházás esetén 100 millió forint, így ezt a szóban forgó beruházás nem éri el. Kérdésem az, hogy ennek alapján ajánlatkérő köteles-e a Kbt. Negyedik rész alkalmazásával egyszerű közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy pedig egyáltalán nem köteles közbeszerzési eljárást alkalmazni? Magyarán: az egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárok ebben az esetben is irányadók-e?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az ajánlatkérő a törvény alanyi hatályáttekintve közszolgáltató, amely esetben főszabályként nem vonatkozik rá azegyszerű eljárás szabályozása. Néhány kivétel azonban ebben az esetben is van,amelyről a legegyszerűbben úgy győződhet meg, ha a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört egyrészt a Kbt.-ben, valamint a Kbt. 404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése az árubeszerzés esetére rendelkezik az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmassága igazolásának módjairól. E szerint ajánlattevőnek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Kbt. közszolgáltatókra irányadó előírásai

Kérdés: A különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szervezeteknek – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiknél – a nem a főtevékenységükhöz, hanem egyéb tevékenységükhöz tartozó beruházásaiknál kell-e alkalmazniuk a közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 163. §-ának (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá – közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében – a következő tevékenységek tartoznak: ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
2
3