Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az építési koncesszióra a Kbt. tartalmaz általánoselőírásokat, részletesen pedig a 162/2004. Korm. rendeletben olvashatunk róla.Az ajánlattevőknek – ajánlatuk megtételénél – e rendelkezéseket mindenképpenismerniük kell, annak ellenére, hogy az ajánlat szabályozásánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.