162 cikk rendezése:
1. cikk / 162 Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai
Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
2. cikk / 162 Szakemberek száma mint értékelési szempont
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
3. cikk / 162 Üvegkapu alvállalkozó esetén
Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
4. cikk / 162 Gyártó kapacitást biztosító szervezetként
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban indulunk, ahol a gyártó segítségével igazoljuk a referenciát. Mivel referencia esetén a kapacitást biztosító szervezetnek részt kell vennie a szerződés teljesítésében, a gyártót meg kell jelölni alvállalkozóként, vagy az alvállalkozói kivételi körre tekintettel a gyártó nem is lehet kapacitást biztosító szervezet?
5. cikk / 162 Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással
Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
6. cikk / 162 Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma
Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
7. cikk / 162 Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén
Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
8. cikk / 162 Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén
Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
9. cikk / 162 Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye
Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
10. cikk / 162 Jogutódlás az ajánlattevő oldalán
Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?