Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés polgári jogi vonatkozásokat is érint, mégis célszerű először a közbeszerzési törvényt mint speciális jogszabályt megvizsgálni. A Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)-(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elviekben az ajánlattevő nem megfelelőenpozicionálta alvállalkozóját, hiszen az alvállalkozót mint közös ajánlattevőtkellett volna megjelölnie ajánlatában. Ebben a helyzetben ez a jogsértés, melyidővel a valós teljesítés során vált jogsértéssé, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] Ajánlati biztosíték hiánypótlása nem megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2