Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Gyártó kapacitást biztosító szervezetként

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban indulunk, ahol a gyártó segítségével igazoljuk a referenciát. Mivel referencia esetén a kapacitást biztosító szervezetnek részt kell vennie a szerződés teljesítésében, a gyártót meg kell jelölni alvállalkozóként, vagy az alvállalkozói kivételi körre tekintettel a gyártó nem is lehet kapacitást biztosító szervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó két eltérő szerepkörrel bíró jogintézmény. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít két Kbt.-rendelkezés ellentmondására, de ennek feloldása véleményünk szerint nem lehet a kapacitást biztosító szervezet bevonásának kizárása.A megkövetelt referenciával kapcsolatban a Kbt. 65. § (5) bekezdésének előírását szükséges alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Alkalmasságot igazoló szakember közreműködése a szerződés teljesítése során

Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó Kbt.-beli rendelkezések a következők.Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) be­kezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] Ha a tervező bevonása sérti az összeférhetetlenségi szabályokat, az mindenképpen aggályos. Amennyiben tehát a tervező közvetlen módon bevonásra került az eljárás előkészítésébe, úgy nevesítése esetében az ajánlattevőt az ajánlatkérő kénytelen lesz kizárni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése arról szól, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlatkérő mely műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket köteles előírni a közbeszerzési eljárás során. Vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vízjogiengedély-köteles – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 2. §-a szerint az építésiberuházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmiés gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza meg, atervezett beruházás összetettségétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Alkalmassági feltételek ellentmondásossága

Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet a Kbt. 404. §-a (1)bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján született meg, melyellentétben az e) pont felhatalmazásával, nem térhet el a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az első bekezdés kivételével a többibekezdést az egyszerű eljárásokra is alkalmazni kell, annak ellenére, hogyvélhetően figyelmetlenségből adódik a megfogalmazás. Az új építési beruházásravonatkozó szabályok igen gyorsan és átgondolatlanul kerültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2