Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új, négyajánlatos eljárás alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén

Kérdés: Lehet-e alkalmazni az új négyajánlatos eljárást uniós forrás esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. §-ában foglalt lehetőségre utal, mely áru és szolgáltatás esetében 18 millió, építési beruházás esetében 100 millió forintot el nem érő értékű beszerzések esetében lehetővé teszi hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet a válaszából: […] Igen, megfelelő az interpretáció, ami egyben azt is jelenti, hogy a lefolytatott 122/A. § szerinti eljárás olyan lesz, mint a 122. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása tárgyalás nélkül. A Kbt. 122/A. §-a szerinti megoldást az hívta életre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárási rezsimben áru és szolgáltatás esetében 25 millió, építési beruházás esetében 150 millió forintot el nem érő értékű beszerzések lebonyolítása során a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos – 122. § (7) bekezdés –, vagy a nyílt eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az adott eljárás során az ajánlatkérő apénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumai között az ajánlattevő évesárbevételi követelményét az elmúlt három év viszonylatában igen magasanértékelte. A Kbt. értelmében az alkalmassági kritérium mértékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2
3