Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció és a kiegészítő tájékoztatás két különböző eljárási cselekmény. A két eljárási cselekményre a közbeszerzési eljárás két különböző szakaszában kerül sor, a két eljárási cselekmény célja különböző.Az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződéskötés önmagában még nem jogszerűtlen, a közbeszerzés mellőzésének számos indoka lehet. Lehetséges, hogy a cég nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, azaz nem sorolható be egyik ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] A 288/2011. kormányrendelet értelmében a díj általában a becsült vagy szerződéses érték 1-2 százalékáig terjedhet. A mérték továbbá attól is függ, hogy mekkora a kérelmi elemek száma, azt hogyan állapítja meg a DB a benyújtott kérelem alapján. A kérelmi elemek számának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt.-változások október 1-jétől

Kérdés: Milyen főbb Kbt.-szabályok változnak 2009. október 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alábbiakban ismertetendőhatálybaléptetés-változás miatt nagyon életszerű. Eredetileg a 2008. évi CVIII.törvény az alábbiakban módosította a Kbt.-t 2009. október 1-jei hatállyal. 112. § (1) 2009. október 1-jén a Kbt. 5. §-ának (2)bekezdése helyébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – véleményünk szerint – azt "sugallja", hogy atenderkiírást készítő ajánlatkérő nem ért a közbeszerzés tárgyához, mertvélhetően hiányoznak a megfelelő szakmai ismeretei, amiből az is következik,hogy – az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
2