Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a az alábbiakban ismertetendő rendelkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintájának rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással, annak tartalmával, megadásával, a határidőkkel kapcsolatos közbeszerzési rendelkezéseket alapvetően az ajánlatkérőnek kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ismerte az ajánlatkérő munkaidejét, ez gyakorlatilag azzal jár, hogy eleve többnapos hátrányt szenvedne el az ajánlatkérő, ha például péntek este érkezett kiegészítő tájékoztatáskérésről hétfőn reggel szerez tudomást. Ennek azonban ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, mivel a vitarendezés iránti kérelemre adott válasz időpontjához eljárásjogi cselekmény kapcsolódik, hiszen akkor indul újra a jogorvoslati határidő, melyet az elő­zetes vitarendezés időszaka tör meg.A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban először a Kbt. szabályait elemezzük, majd rátérünk az építési beruházásokkal kapcsolatos szabályok ismertetésére.A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály – eltérően a korábbi megközelítéstől – nem törekszik valamennyi, esetlegesen előforduló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] Az irreálisan magas kötbérmértéket az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban előzetes vitarendezési kérelemben támadhatja, ha az megítélése szerint jogszabályba ütközik, a Kbt. 79. §-a szerint.Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
1
2