Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] A módosítást megelőzően egyszerű eljárás keretében a nemzetiértékhatár felét el nem érő értékű eljárások esetében lehetőség volt háromajánlattevő közvetlen megkeresésére, továbbá sikertelenség esetén ugyanazoneljárás keretében újabb potenciális ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 214. §-ának (1) bekezdése szerint a meghívásos vagy atárgyalásos eljárás meghirdetésére előminősítési hirdetmény is közzétehető,amelyet a (2) bekezdés értelmében külön jogszabályban – HR. – meghatározottminta szerint kell elkészíteni. A hirdetményben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] Mivel a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az aszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.