Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Lehetőség van arra, hogy az ajánlati biztosíték váljon teljesítési biztosítékká, melynek "átalakulása" független a szerződés létrejöttének napjától, az "átalakulás" automatikus, és megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.Ha előbbiek szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Eljárás az ajánlattevő teljesítésre alkalmatlanná válása esetén

Kérdés: Az ajánlattevő bejelentette, hogy a továbbiakban nem képes a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérőként jogosult vagyok-e arra, hogy a fennmaradó részre közbeszerzési eljárás mellőzésével szerződjek egy másik szolgáltatóval?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő, bár önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának kötelezettsége alól nem mentesül. Erre világít rá az a nagyon szigorú döntés (D. 59/2012.), mely nem állapítja meg a rendkívüli sürgősséget abban a helyzetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2)-(3)bekezdésében így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.