Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A mellőzés esetén érvényesíthető polgári jogi igény vonatkozásában le kell szögezni, hogy a hatályos Kbt. ebből a szempontból egyértelműen különbséget tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszából: […] Először is meg kell különböztetni a jogi személyre és a jogi személy volt vezető tisztségviselőjére vonatkozó kizáró okokat. A kizáró okok mindkét körére igaz, hogy kizáró oknak csak a Kbt.-ben írt bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapító bírósági ítélet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárás referencialevél alaki hibája esetén

Kérdés: Cégünk egy pályázathoz a testvérvállalatát jelölte meg kapacitást nyújtó szervezetként a szakmai alkalmasság tekintetében. Az ok: a rendelkezésre álló referencialevelek nem darabszámot tartalmaznak, hanem értéket, de a pályázatban darabszámot adnak meg minimum alkalmassági követelményként. Tehát a referencialevelünk alakilag nem fog megfelelni, nincs idő másik beszerzésére. Szükséges-e a testvérvállalatot alvállalkozóként is megjelölni? Mi magunk is képesek vagyunk a teljesítésre, a testvérvállalatra csak a referencia miatt van szükség (náluk rendelkezésre áll olyan, ami a darabszámokat is tartalmazza). Esetleg induljunk egyedül, és a rendelkezésre álló, összeget tartalmazó referencialevélről nyilatkozzuk le, hogy az darabszámban meghaladja a megadott minimumot?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdésre válaszolunk, érdemes tisztázni, vajon van-e szabadsága az ajánlatkérőnek abban, hogy saját maga döntse el, darabszámot és nem értéket kér a referencia előírása és igazolása során.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmazott:Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződésszegést a konzorcium követte el, így irreleváns, hogy ebben közvetlenül az egyik partnernek nem volt szerepe. A felelősség egyetemleges, ezért ennek kártérítéssel kapcsolatos következményeit is együtt kell vállalniuk. A korábbi szerződésszegésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Teendők alvállalkozó felszámolás alá kerülése esetén

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az érintett alvállalkozó az alábbi kizáró ok hatálya alá került, a továbbiakban nem vehet részt a teljesítésben.A közbeszerzési törvény 56. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Nem nyertes cég belépése az eljárásba a nyertes cég alvállalkozójaként

Kérdés: Két cég indult egy pályázaton. A nyertes cég szeretné a megnyert munkához igénybe venni a másik nem nyert cég 10 százalék felett megjelölt alvállalkozóját. Megteheti-e ezt, és milyen mértékben alkalmazhatja a nem nyertes céget?
Részlet a válaszából: […] A többszörös megjelenés tilalmába az ajánlattétel során sem ütközik az, ha két ajánlattevő azonos alvállalkozót jelöl meg ajánlatában, az alábbiak szerint.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlat-tételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
1
2
3
4