Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kiemelten fontos közérdek minősítést az ajánlatkérőnek nem magának kell előzetesen kezdeményeznie, hanem már kényszerhelyzetben, amikor jogszerűtlen módon történt a szerződéskötés a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint. A rendelkezés alapján semmis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a szerződés semmisségére vonatkozó egyes rendelkezéseket kell áttekinteni, amelyeket a Kbt. 137. §-a tartalmaz.A 137. § (1) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;– hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] Az energetikai tárgyú törvénymódosítások között a Kbt.-térintő több szabály is megjelent, melyet az Országgyűlés már elfogadott, és aMagyar Közlöny 2011. március 25-i számában kihirdetésre került. Az alábbiakbanösszefoglaljuk a legfontosabb változásokat, melyek a 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szerződés módosítása, meghosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérővel 2 éves szerződést kötöttünk, amely a második év végén további egy évre meghosszabbítható – a szerződés rendelkezései szerint. Kérdéseink: A szerződést a Kbt. mostani módosítása előtt kötöttük, a meghosszabbítás dátuma és a meghosszabbított rész már a módosítást követő időszakra esik. Erre a március 31-éig érvényes szabályok alkalmazandók? Ha a felek eleve kikötötték a hosszabbítás lehetőségét egy évre, és ennek alapján meghosszabbítják azt, az ugye törvényes? A felek a szerződés meghosszabbítást követő lejárata után is szeretnének az adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában szerződni. Erre milyen törvényes lehetőségük van? Azonos feltételekkel meghosszabbítható-e a – már meghosszabbított – szerződés és milyen időtartamra? Vagy: milyen eljárást alkalmazzon az ajánlatkérő, hogy továbbra is az eddigi ajánlattevő nyújthassa részére az adott szolgáltatást? Esetleg – a beszerzési tárgy kivételével – egyes feltételek módosíthatók-e – már amennyiben van lehetőség további szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdések sorrendjében válaszunk a követező.A Kbt. módosítása – 2008. évi. CVIII. törvény – főszabályszerint 2009. április 1-jén lép hatályba. A módosított rendelkezéseket ahatálybalépést követően megindított közbeszerzési eljárásokra és az azokeredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Távközlési szolgáltatásra megkötött szerződések módosítása

Kérdés: A távközlési szolgáltatás még sok helyen kizárólagos. A most életben lévő szerződések hogyan módosíthatóak (egyszerű és nemzeti értékhatáron)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-én hatályba lépettmódosításával a korábban kivételi körbe sorolt távbeszélő, telex-,rádiótelefon-, személyhívó és műholdas szolgáltatások közbeszerzés-kötelesszolgáltatásokká váltak. (Itt jegyezzük meg, hogy a távközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.