7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
2. cikk / 7 Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben
Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
3. cikk / 7 Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén
Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
4. cikk / 7 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
5. cikk / 7 Alvállalkozó bejelentése az ajánlat szerint nem alvállalkozásban teljesítendő feladatra
Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként – Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont – nem került megjelölésre?
6. cikk / 7 Konzorciumi partner visszalépése az ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot, azonban partnerünk ezt követően úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a konzorciumban. Lehetséges, hogy egyedül teljesítjük a szerződést?
7. cikk / 7 Kbt. megkerülése a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
