Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)-(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre a saját eljárásrend keretében az ajánlatkérőnek lehetősége van. A saját eljárásrend esetében ugyanakkor az ajánlatkérő nem térhet el teljes mértékben az eljárási szabályoktól. Szabadsága van abban, hogy például egyszakaszos tárgyalásos eljárást folytasson le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Árajánlat hiányainak pótlása

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a hiányos árajánlat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. 67. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni.A rendelkezések szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […]  A félreértés az elektronikus árlejtéssel kapcsolatosszabályok és az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […]  Az alábbiakban idézett, a Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése azta lehetőséget tartalmazza, miszerint ajánlatkérő dönthet úgy, hogy fokozatosancsökkenti az ajánlattevők számát. Ennek feltétele, hogy az eljárás során csakkedvezőbb ajánlatokat lehessen tenni. Korlátja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárás esetében engedélyezi egyedül azeljárás során az ajánlattevők számának fokozatos csökkentését a következőkszerint: többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkalaz ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
2