6 talált cikk a beszámítás , Kbt. , érték , központosított közbeszerzés , beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?

Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?

Kérdés: A "Levelekben" láttam a központosított közbeszerzés/önként csatlakozás témát, melyhez kapcsolódóan felmerült, hogy az önként csatlakozónak nem kötelező a rendszeren keresztül vásárolnia, tehát lebonyolíthatja magának is a beszerzést, de nem a kötelezettek szabályai szerint, hanem szabad döntési helyzetben. Tehát ha úgy dönt az önként csatlakozó, hogy saját hatáskörben bonyolítja le a beszerzést, akkor a Kbt. szabályai szerint jár el, ha a becsült érték/egybeszámítás/stb. alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azért nem folytat le eljárást? Jól gondolom?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?