Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...felmérés, költségszámítás alapján korrekt, teljesíthető ajánlatot adtak, és szakértelmük alapján úgy ítélik meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést – az eljárás tárgyára tekintettel – csak ilyen feltételekkel lehet jogszerűen teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] ...ad, ami azt jelenti, hogy az alkalmasság nemcsak referenciamunkákkal igazolható, hanem például építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.A kérdéssel érintett közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítása reális szempontok szerint történjen meg, következésképpen a kisebb értékű tételeket ne kelljen indokolatlanul közbeszerzési eljárás alá vonni. A másik feltétel az, hogy az egy költségvetési évben, illetve tizenkét hónap alatt esedékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti rendelkezések – mint arra már korábbi számunkban is utaltunk – összhangban állnak a Kbt. két alapelvével, miszerint a közbeszerzési eljárásban – a szerződéskötési szakban is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Eredményhirdetés a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-a értelmében külön levélben meg kell hívni az ajánlattevőket az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez az ún. eredményhirdetés a Kbt.-ben). Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
…
11
12