Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai vonatkozásában. Mivel a Kbt.-vel azonos szintű törvényi szabályozásról beszélünk, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Indokolási kötelezettség innovációs partnerség választása esetén

Kérdés: Kell-e indokolnom, ha innovációs partnerséget választok?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza, melyek alkalmazási korlátainak alapszabálya a (2) bekezdésben kerül meghatározásra.A 49. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás lehet:–nyílt eljárás,–meghívásos eljárás,–innovációs partnerség,–tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésére irányuló keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés, továbbá visszterhes szerződés létrehozását célzó beszerzési eljárás.Az 1. § (4) bekezdés 6. pontja alapján informatikai beszerzési igény: az éves informatikai beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...több mint negyvenmillió forint.A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépését követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében.Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...részekre történő ajánlattételt, minden egyes részre külön képletet kell meghatározni;– uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nem köteles lefolytatni az elektronikus árlejtést, ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem érintjük az in-house kiszervezés korlátait és a projekt kivitelezése során történő alkalmazhatóságát.Induljunk ki tehát abból, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ajánlatkérőként jár el, melynek során saját teljesítést is felmutat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...beszerezni az egyes beszerzési tárgyakat. A törvény 18. §-ának (5) bekezdése mondja ki, hogy amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
1
2
3
4