9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
2. cikk / 9 Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén
Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
3. cikk / 9 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
4. cikk / 9 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
5. cikk / 9 Jogszabály-módosítási dömping hatása a gyakorlatra és jogértelmezésre
Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?
6. cikk / 9 Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt
Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
7. cikk / 9 Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya
Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
8. cikk / 9 Helyben központosított közbeszerzés kiépítése
Kérdés: A megyei önkormányzat az általa irányított intézményeire kiterjedően – az előzetes felméréseket követően – ki szeretné alakítani a helyben központosított közbeszerzés intézményét. A fenti jogszabály-módosítást kezdeményező törvényjavaslat és a parlament által elfogadott törvény több ponton eltér egymástól. A törvényjavaslat tartalmazta azt, hogy a rendelet megalkotásánál a Kbt. és a 168/2004. Korm. rendelet szabályait is alkalmazni kell. Az elfogadott törvényben már csak annyi van, hogy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Jól értelmezem-e, hogy a helyben központosított közbeszerzés a már létező és működő központosított közbeszerzés szabályait figyelembe véve építhető ki, de attól, amennyiben a Kbt. ezt nem tiltja, el is lehet térni a rendelet megalkotásánál? Maga a módosító – 2006. évi CXXXV. – törvény csak a leglényegesebb és a megalkotandó rendelet kötelező tartalmi elemeit nevezi meg, és a rendeletben ezek köré építkezve kell a rendszer kiépítéséről és működtetéséről rendelkezni. A törvényjavaslat tartalmazott egy olyan feltételt is, hogy az önkormányzat a rendeletében kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított és kizárólagos tulajdonában álló szervezetet, az elfogadott törvényből ugyanakkor kimaradt a kizárólagos tulajdonában mondatrész. A fentiekkel kapcsolatban felmerült annak a kérdése, hogy elméletben nem ütközik-e a Kbt.-be egy olyan megoldás, hogy a helyben központosított rendszer működtetését egy, az önkormányzattól teljesen független, közbeszerzési eljárással kiválasztott szervezetre bízzuk. (Én azt gondolom, hogy ez több szempontból nem szerencsés megoldás, de az elvi lehetősége nem kizárt.)
9. cikk / 9 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?