Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a Kbt. értelmében az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmazni a 10. §-t, ha az ajánlatkérő nevébenaz érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és aközbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvényfelhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] ...szóló1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban koncessziós törvény) hatálya alá istartozik, akkor a koncessziós pályázat helyett közbeszerzési eljárást kelllefolytatni a koncessziós törvény megfelelő alkalmazásával (Kbt. 142. §).A koncessziós törvény 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Közbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrend lehetőséget biztosít a közösségi eljárásrendbőleljárási szabályok "kölcsönvételére". Ez praktikusan azt jelenti, hogy aközbeszerzési törvény 251. §-ának (3) bekezdése alapján lehetőség van nyílt,meghívásos, versenypárbeszéd vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...– kormányrendelet 5. §-a.A kormányrendelet lehetővé teszi az ajánlatkérő számára,hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásbaberuházáslebonyolítót bevonhasson.A beruházáslebonyolítóra az 5. §-ban foglaltakat megfelelőenalkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet is hasznosítja.Mivel a 8 millió forintos értékhatárt elértük, így akár több szolgáltatásbeszerzése esetében is egyszerű közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Anemzeti értékhatár felét nem éri el a 8 millió forint, ezért nem kellhirdetményt közzétenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] ...az 50. § (2) bekezdésére történő hivatkozást. A Kbt. fentiekben említett 300. §-ának (6) bekezdéseértelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48.§ (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

-Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
Részlet a válaszából: […] ...építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ennek az az oka, hogy ajelzett tervdokumentáció képezi a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzéstárgyára vonatkozó műszaki leírás magját, emiatt indokolt, hogy az, akikészítette, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős mértékben változtak, szükségesnek tartjuk azokismertetését a kérdés kapcsán. A Kbt. 10. §-ának rendelkezése szerint aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...vegyítő szolgáltatások);– versenypárbeszéd (2006. január 15-étől új jogintézmény aközbeszerzési törvényben): olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérőaz általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2