Gazdasági szereplő törlése közszolgáltatók közbeszerzési eljárásában

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet értelmében amennyiben törlésre kerül valamelyik gazdasági szereplő, úgy a törlésnek haladéktalanul meg kell történnie, melyet 15 nappal előtte kell jelezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése – Kbt. 28. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontja.A (4) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban eleve információt kell feltöltenie az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...arra a kötelezettségre, ami egyébként terheli az ajánlatkérőket bizonyos esetekben akkor is, ha nem elektronikusan bonyolították le a közbeszerzési eljárást az EKR-ben. Az EKR kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdése részletezi azokat az eseteket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. több rendelkezése islehetőséget ad. A következők szerint:– a közösségi rezsim és a nemzeti rezsim alá tartozó,különös közbeszerzési eljárásban is helye van keretmegállapodásos eljárásnak[Kbt. 180. §-ának (4) bekezdése];– nemzeti rezsimben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás dokumentációjának tartalmát adja meg, és amelynek ismeretehasznos lehet az építési koncesszióra irányuló közbeszerzési eljárásban azajánlattevők számára.A dokumentációval kapcsolatban a kormányrendelet általános,valamint ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.