Bírálati szempont építési beruházásnál

Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Közlöny 2010. évi 117. számában, 2010. július 9-énkerült kihirdetésre az építési beruházások közbeszerzési eljárás soránkészítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. kormányrendelet. Arendelet amellett, hogy részben új szabályokat vezetett be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező elkészíteniazt. A Kbt. 300. §-ának (6) és (7) bekezdései a következőrendelkezéseket tartalmazzák: – az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárásmegindítására a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.A fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből látható, hogy a közbeszerzési eljárásban a vizsgálat kétirányú. Értelemszerűen az ajánlatkérő vizsgálja magát az ajánlatot az általa megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.