16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Keretmegállapodás mint beszerzési módszer
Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
2. cikk / 16 Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
3. cikk / 16 Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában
Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
4. cikk / 16 KEF által kötött megállapodások teljesítése
Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
5. cikk / 16 Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén
Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
6. cikk / 16 Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be
Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
7. cikk / 16 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
8. cikk / 16 Közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő beszerzései
Kérdés: Ha a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó, a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő, a közszolgáltatási tevékenység fenntartásához szükséges (például a hálózaton elvégzendő hibaelhárítás) beszállítói feladatot, más Kbt. alá tartozó ajánlatkérővel közös tulajdonában lévő leányvállalatával kívánja elvégeztetni, a közvetlen szerződéskötés érdekében saját döntése szerint szabadon választhat-e a Kbt. 9. § (1) bekezdésének kb) pontja szerinti in-house, és a Kbt. 118. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogállás alkalmazása között?
9. cikk / 16 Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően
Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
10. cikk / 16 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?