39 cikk rendezése:
31. cikk / 39 Referencia iránti igény terjedelme árubeszerzéseknél
Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?
32. cikk / 39 Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban
Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
33. cikk / 39 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
34. cikk / 39 Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
35. cikk / 39 Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
36. cikk / 39 Felsorolásban nem szereplő közbeszerzési tárgy beszerezhetősége
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás során gépjárműveket kívánunk beszerezni. A potenciális szállító jelezte, hogy megfelelő minőségű gépkocsit le tud még szállítani. Azonban ez a típus már nem szerepel az interneten található felsorolásban. Kinek hihetünk?
37. cikk / 39 Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
38. cikk / 39 Több közbeszerzési tárgy egy eljárásban
Kérdés: Ha egy adott közbeszerzési eljárás többfajta közbeszerzésre irányul (például árubeszerzésre is és szolgáltatás igénybevételére is stb.), akkor erre milyen megállapodást kell kötni?
39. cikk / 39 Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?