Több szakértő bemutatása egy ajánlatban

Kérdés: Lehet-e, érdemes-e egy ajánlatban egy bizonyos alkalmassági követelmény, valamint ahhoz kapcsolódó értékelési szempont igazolására (alkalmassági követelmény: minimum 36 hó tapasztalat, értékelési szempont: + 0-24 hó tapasztalat) több szakértőt bemutatni? Vagyis: ha egy fő szakértőt kérnek, az ő többlettapasztalatát kérik a felolvasólapon beírni, és arról is nyilatkozni kell, hogy ki az a szakértő, akit az értékelési szempont igazolására kívánunk bemutatni? Van-e értelme több ugyanezen alkalmassági követelménynek és értékelési szempontnak megfelelő szakértőt bemutatni az ajánlatban (természetesen nem a felolvasólapon, hanem csak az önéletrajz, végzettséget igazoló dokumentum, rendelkezésre állási nyilatkozat becsatolásával) azzal a céllal, hogy ha a megnevezett szakértő tapasztalatát valamely okból nem fogadná el az ajánlatkérő, akkor lenne másik/többi opció is helyette?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek nem biztosítja azon lehetőséget, hogy az ajánlatának benyújtását követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Egy éve alakult szervezet referenciája

Kérdés: Egy éve alakultunk, és közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni. A kiírás szerinti, a kiírást megelőző 36 hónapra nem tudunk referenciát felmutatni. Mi a megoldás ebben az esetben az alkalmasság igazolására? Indulhatunk így a tenderen?
Részlet a válaszából: […] A referenciaigény nem helyettesíthető más módon, mint erőforrást nyújtó szervezet által adott referenciával. Ennek módja az, hogy a referenciát kibocsátó gazdasági szereplő vállalja, hogy a referenciát rendelkezésre bocsátja, továbbá a szerződés teljesítésében is részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi, esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, hanem általánosabb értelemben kívánja elősegíteni a közbeszerzési eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Gyártó pozíciója a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A régi Kbt. szerint abban az esetben, ha a közbeszerzési pályázatot kizárólagos magyarországi forgalmazó nyújtja be, akkor az ajánlattevő alkalmassága igazolható-e a beszállítónak, mint a termék gyártójának a referenciáival, vagy a referenciák miatt a beszállítót, mint a termék gyártóját alvállalkozónak kell minősíteni? A referenciákat kizárólag a beszállító, vagyis a termék gyártója tudja igazolni. A referencia igazolása miatt a gyártót szükséges közös ajánlattevőnek bevonni ebben az esetben, mivel mint a termék előállítója több mint 25 százalékos résztvevő a szerződés teljesítésében? 2012-től változott ez a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...minősíteni, hanem azajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közösajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételrejelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Erőforrás igénybevehetősége

Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a az értelmező rendelkezések között határozzameg az erőforrást nyújtó szervezet definícióját, valamint azt is, hogy miminősülhet erőforrásnak.A 3/D.25 pont szerint erőforrást nyújtó szervezet az aszervezet vagy személy, amely vagy aki nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által

Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] ...az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki nem minősül alvállalkozónak, nem tartozik a 2. ponta)-d) alpontjának hatálya alá sem, hanem a közbeszerzési eljárásban azajánlattevő alkalmasságának igazolásában vesz részt, ezzel összefüggőerőforrásainak bemutatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 4. §-ában az alábbi definíciókat olvashatjuk:– 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;– 3/D. erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.