10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén
Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
2. cikk / 10 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
3. cikk / 10 Biztosítéknyújtás új szabálya
Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
4. cikk / 10 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
5. cikk / 10 Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén
Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
6. cikk / 10 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
7. cikk / 10 Közbeszerzéshez kapcsolódó adójogszabály hatálybalépése
Kérdés: Az adózással kapcsolatban mikor lép hatályba az a rendelkezés, ami az ajánlattevőket kötelezi arra, hogy folyamatosan igazolják, nincs adótartozásuk?
8. cikk / 10 Együttes adóigazolás benyújtására kötelezettek köre
Kérdés: A 10 százalék alatti és feletti alvállalkozóktól is be kell-e kérni az együttes adóigazolást?
9. cikk / 10 Együttes adóigazolás jogszabályi háttere
Kérdés: Tudomásunk szerint 2008. január 1-je után elnyert közbeszerzési pályázat számlájának benyújtásánál 15 napon belül kelt együttes adóigazolás kötelező. Valóban ez a hatályos szabály? Kérjük ennek megerősítését, illetve a vonatkozó törvény számát és megjelenésének időpontját megadni szíveskedjenek!
10. cikk / 10 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?