41 cikk rendezése:
21. cikk / 41 Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre
Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
22. cikk / 41 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
23. cikk / 41 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
24. cikk / 41 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
25. cikk / 41 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
26. cikk / 41 Tájékoztatási kötelezettség több szerződés kötése esetén
Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?
27. cikk / 41 E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján
Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
28. cikk / 41 Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
29. cikk / 41 Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja
Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
30. cikk / 41 Jogsértés tájékoztatás függvényében
Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
