Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdések rendelkezése alapján a fenti, elsőbekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapjánlefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a 308...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...egyetért-e az abban foglaltakkal. Az előzőekben ismertetettek nem alkalmazandók, amennyiben atörvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlenajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Tanács tájékoztatása a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakkal. A (2) bekezdés értelmében a fenti rendelkezés nem alkalmazandó,amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásközvetlen ajánlattételi felhívással indul.A szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató magábanfoglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, az 52. §, az 56.§, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Átmeneti fizetésképtelenség miatti közbeszerzési eljárás

Kérdés: Az ügyfél átmeneti fizetésképtelensége miatti hitelprolongáció (szerződésmódosítás) közbeszerzés-köteles-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a értelmében a felek csak akkor módosíthatjáka szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – aszerződéskötéskor előre nem látható ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltották, az eltiltás ideje alatt; egy évnél régebben lejárt adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-a a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött megállapodások – bizonyos részének – módosítását csak igen szűk körben teszi lehetővé. Eszerint a feleknek csak akkor nyílik lehetőségük a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.