Egybeszámítási kötelezettség fennállása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Ez az érték meghaladja a szolgáltatásbeszerzésre irányuló uniós értékhatárt, így álláspontunk szerint a közbeszerzési eljárást nem lehet nemzeti eljárásrendben lefolytatni, mindenképpen uniós eljárásrendet kell választani.(Kéziratzárás: 2023...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása

Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzést lefolytatni. Ketté kell választani a beszerzési tárgy egységét a közbeszerzési rezsim megválasztása érdekében, és a beszerzési eljárás során meghatározott beszerzési tárgyat. Az ajánlatkérőnek szabadsága van több részre bontani a beszerzési tárgyat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni.A kérdésben jelzett termékek beszerzését tehát egybe kell számítani, és amennyiben eléri a közösségi értékhatárt, közbeszerzési eljárást indítani.(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Egybeszámítási kötelezettség építési beruházásoknál

Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?
Részlet a válaszából: […] ...ezt kell figyelembe venni,hanem az egybeszámított értéket. Az ajánlatkérőnek tehát 20 millió forint értékalapján kell kiválasztania közbeszerzési eljárását. Tekintettel az irányadóközbeszerzési értékhatárokra, mely szerint 15 millió forint és 100 millióforint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Egybeszámítandó tevékenységek

Kérdés: Szakfordítói és szinkrontolmácsi tevékenységet egybe vagy külön kell számítani az egybeszámítás szabályai értelmében közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egybeszámítási szabálya – 40. § – értelmében tilos atörvény megkerülése céljával alkalmazni a 35-39. §-ban meghatározott becslésimódszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést az alábbi bekezdésbe ütközőmódon részekre bontani. A becsült érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...egybe kell számítani a három út-és járdaépítést a még tervezettekkel, az egybeszámított érték alapján kell azajánlatkérőnek közbeszerzési eljárási rezsimet (közösségi, nemzeti vagyegyszerű) választania. Nincs azonban olyan kötelezettsége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...b), c), e) és g)pontjában meghatározott szervezetek – lásd fenn – a jogsértés megtörténtétőlszámított egy éven túl, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetébenpedig a jogsértés megtörténtétől számított három éven túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] ...több – egyenként a közösségiértékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt efejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvénymegkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: - zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, - pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, - tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, - hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, - egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a meghatározott 17,500 millió forint. Ennekalapján kell eljárásrendet választani. A beszerzéseket meg lehet valósítani egyközbeszerzési eljárásban részajánlattétellel vagy anélkül, de meg lehetvalósítani több közbeszerzési eljárásban is. Akár egy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Lefolytatandó közbeszerzési eljárások száma az egybeszámítási szabályok függvényében

Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha - az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, - a tervezés értéke 30 millió forint, - a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, - az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, - külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítás szabályait a közbeszerzési törvény 40.§-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az egybeszámítási kötelezettség azonosbeszerzési tárgyakra vonatkozik, azaz árubeszerzést árubeszerzéssel, építésiberuházást építési beruházással, illetve szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
1
2