10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése
Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
2. cikk / 10 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
3. cikk / 10 További referencia hiánypótlás keretében
Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
4. cikk / 10 Felolvasólap "hiánypótoltatása"
Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
5. cikk / 10 Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele
Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
6. cikk / 10 Azonos tárgyú hiányok többszöri pótlásának lehetősége
Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?
7. cikk / 10 Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében
Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
8. cikk / 10 Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén
Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
9. cikk / 10 Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
10. cikk / 10 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
