GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...és mérlegelnie az esetleges verseny tisztaságának sérelmét. A kezdeményező rögzítette, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a közbeszerzési eljárás egésze alatt megfelelő gondossággal járjon el, és elkerülje a verseny tisztaságának sérelmét eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásának szabályszerűsége

Kérdés: A felhívásban pénzügyi alkalmassági követelményként határozták meg, hogy az elmúlt három lezárt üzleti évben nem lehet több mint kétszer negatív az adózás utáni eredmény. Lehet ilyen alkalmassági követelményt meghatározni? Ha az alkalmassági követelményt szabálytalanul határozták meg, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett pénzügyi alkalmassági követelmény összhangban van a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.Mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya a 69. § (11) bekezdés értelmében, hogy külföldi ajánlatkérő által meghatározott elektronikus adatbázisban, mely az e-Certis értelmében igazolásra alkalmas, az ajánlatkérőnek magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar nyelvű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...most az árubeszerzést vesszük alapul, de a lényeg az azonos szófordulat, így a beszerzés tárgyának példánkban nincs jelentősége).A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hiánypótlási felhívás teljesítésének mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ajánlatkérő hiánypótlásban olyan információt kér, amelyet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...nem régebben – megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;– esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Külföldi honlap fordításának benyújtása

Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében fel kell tüntetni az adatbázisok elérhetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Együttes kérelem árbevételre a hirdetményben

Kérdés: Kérhető-e együttesen egy hirdetményben a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel és az éves árbevétel?
Részlet a válaszából: […] ...korlátját nem szabályozza sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet. Az egyes alkalmassági követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
1
2
3