Határozatlan időre kötött szerződés

Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 133. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:"133. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a nyertes ajánlattevővel jön létre, az ajánlat tartalmának megfelelően, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan, de van lehetőség a szerződéses feltételek módosítására. Amennyiben a szerződés tartalma lényegesen módosulna, úgy új közbeszerzési eljárás indítására van szükség. Az irányelvi rendelkezéseket még a szerződés "karcsúsítása" esetében is úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...veszteségek kockázatának elkerülését.A döntés során a nemzeti jogorvoslati fórum nem feltételezte azt, hogy a felek tevékenysége a közbeszerzési eljárási szabályok megkerülésére irányult.A regionális bíróság eredetileg megállapította, hogy az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos szabály a 2012. január 1-jén hatálybalépő új Kbt.-ben az alábbiak szerint szól.Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételtnem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatában – kifejezetten és elkülönítettmódon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésengedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szerződés teljesítésének kikényszerítése

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 314. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. A Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.