Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. nem határoz meg ezzel kapcsolatban részletszabályt,mindez az ajánlattevők szabad döntésén múlik.2012. január 1-jétől ugyanakkor annyi segítséget kapnak agyakorlatlanabb közös ajánlattevők, hogy a Kbt. felhívja figyelmüket azalábbiakra: – több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt apénzforgalmi számlavezetés és folyószámla-hitelkeretre együttesen, másrészt aszabadon felhasználható hitelkeretre. A közbeszerzési eljárás iratai, valamintaz ajánlatkérő és a kérelmező egybehangzó nyilatkozata alapján a DBmegállapította, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Részlet a válaszából: […] ...az 1/2006. PM rendelet szabályozza, amely 2006.január 15-től hatályos, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követőenmegkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmekrekell alkalmazni. A rendelet fontosabb előírásai a következők:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alkalmasság közös ajánlattevők esetén

Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
Részlet a válaszából: […] ...ad arra, hogy több ajánlattevőközösen is tehessen ajánlatot. Amennyiben több ajánlattevő közös ajánlatotnyújt be egy adott közbeszerzési eljárásban, úgy a szerződés teljesítésére valóalkalmassá minősítéshez az ajánlattevők együttesen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.