Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...állónak tekintették, amelynek első részében az ajánlatkérő megkötötte a keretmegállapodást, a második részben pedig a konkrét beszerzési igény kielégítésére került sor.Az új közbeszerzési irányelvek (lásd például az Európai Parlament és a Tanács...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...több szervezeti egységből álló ajánlatkérő ne legyen köteles összeszámítani az egyes szervezeti (működési) egységekhez kapcsolódó beszerzési igényeket. Az ilyen ajánlatkérő kizárólag akkor mentesül az együttes figyelembevétel kötelezettsége alól, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés alapján az (1) bekezdés b) és d) pont­jaiban szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy az intézmény beszerzési igényét elő­zetesen, a 17. §-ban foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő igényétől és fizetőképességétől függően –, várhatóan év elején fogja összesíteni az ajánlatkérő egyedi beszerzési igényeit. Tehát amennyiben a kérdésben foglaltakat így értette, akkor az értelmezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...azon szerződések értékének egybeszámítását, amelyek hasonló szolgáltatás vagy áru beszerzésére irányulnak, és a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Ugyan a törvényszöveg végül csak az áruk tekintetében tartotta fenn a hasonlóság feltételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […]  Tekintettel arra, hogy ez idáig nem áll rendelkezésünkreelég információ a Közbeszerzési Döntőbizottság új törvénnyel kapcsolatosgyakorlatát illetően, egyelőre a törvény indokolásából tudunk kiindulni. Azalábbiakban ezt foglaljuk össze röviden. A törvény indokolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzések Tanácsának meglátása szerint, amennyiben abefektetési cél helyett az ajánlatkérő Kbt. hatálya alá tartozó visszterhesbeszerzési igénye – az ajánlatkérő által ellátandó feladatok, illetve elérnikívánt célok alapján – megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.