Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] ...egymássalközvetlenül összefügg;– ha a fenti bekezdés alapján több – egyenként a közösségiértékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttes értéke miatt aközösségi rezsimre vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kelllefolytatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárások szerződésteljesítéséről folyamatosan jelennek meg a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmények a Kbt. 307. §-ának megfelelően. A Kbt. 300. §-ának (6) bekezdésében azonban nem szerepel utalás a 307. §-ra mint egyszerű közbeszerzésre vonatkozó rendelkezés. Kell-e egyszerű közbeszerzés esetén a szerződésteljesítésről hirdetményt megjelentetni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötése a témában, azonbanaz eljárás fajtájának megválasztásakor mérlegelni érdemes, milyen pontosanlehet meghatározni a beszerzési tárgyat, szükség van-e esetleg tárgyaláslefolytatására. A meghívásos eljárás természetesen alkalmazható, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Eljárás szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?
Részlet a válaszából: […] ...atémában az ajánlatkérő, mert akkor márciustól márciusig számít a 12 hónap, deösszességében mindhárom feltétel megállja a helyét e beszerzési tárgy esetében.Tehát az egyes becsült értékeket összevonva kell megállapítani, hogy melyikeljárási rezsimbe tartozik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...olyan mértékű referenciával, amely alapján azajánlatkérő biztos lehet abban, hogy az ajánlattevő elengedő tapasztalattalrendelkezik a beszerzési tárgy tekintetében. Ez, természetesen szabályos formában, nem gátja anövekedésnek, hiszen biztosabb beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...együtt. Feltételezhetően a kérdés nem erre vonatkozott, de érdemes megemlíteni, tekintettel a vegyes elemek ötvözésére egy új közbeszerzési tárgyban, amely alkalmazására ez idáig hazánkban kevés példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Meghiúsult szerződés értékének figyelembevétele

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban kétféle módon szeretnénk tisztázni a kérdést. A becsült értéken a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált legmagasabb öszszegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a központi beszerző szervezet számára rendkívül fontos kapaszkodót jelent a már említett becsült érték meghatározása, vagy akár a beszerzési tárgy meghatározása, az állami normatívarendszer módosítása során. Adódik a kérdés, hogy ebben az esetben a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 66-67. §-aiban közbeszerzési tárgyanként határozza meg, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásban milyen módon kell alkalmasságukat igazolniuk.E szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] ...az előirányzott közbeszerzések értékének becslését. Ebből pedig kitűnik, hogy a beszerzések összessége a különböző közbeszerzési tárgyak vonatkozásában eléri-e az előzetes hirdetmény közzétételére vonatkozó közösségi értékhatárokat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
8
9