"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […] ...ezért kifejezetten egy harmadik szervezet igénybevételéről szól.Ennek megfelelően valóban lehetőség van szétaprózni a beszerzési tárgyakat aközbeszerzés megkerülése érdekében, de amennyiben mindez közvetlentovábbszerződés, tehát például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egybeszámítás, a beszerzés éve

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?
Részlet a válaszából: […] ...[a Kbt. 39.§ (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.Jövő évben azonban egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Egybeszámítási szabály változása

Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
Részlet a válaszából: […] ...sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással közvetlenül összefügg – Kbt. 40. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...egy másik, az ajánlatkérő által előnyösebbnek tartottszerződés lehetőségének meghirdetésével köti össze, függetlenül attól, hogy abeszerzési tárgyak elválaszthatók, van-e egyáltalán lényeges összefüggés azegyes elemek között vagy sem. A közpénzekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...képező gazdasági társaságban.A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmétarra, hogy ez esetben nem az üzletrész beszerzési tárgynak minősülése a lényegikérdés, hanem az ajánlatkérőnek az üzletrész átruházásán túlmutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...akár általánostárgymeghatározásokat is lehetővé tehet, amely idővel változhat. 2. A közbeszerzési terv változtatható, amely az egyesbeszerzési tárgyak módosulásától több eljárás indításának lehetővé tételéig,vagy egyes sorok összevonásáig is terjedhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt.taxatíve meghatározza azokat a kritériumokat is, amelyek a pénzügyi-gazdaságialkalmasság körében előírhatók (66. §), és közbeszerzési tárgyanként(árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése) meghatározzaazokat is, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Építési beruházás beszerzése központosított közbeszerzés keretében

Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...szintén a rendelet előírásai szerint kötelesekeljárni.E szervezetek – amennyiben a kormányrendelet 1. számúmellékletében szereplő beszerzési tárgyakat kívánják beszerezni – mindezt aKözponti Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül tehetik meg. Az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] ...összefügg.A (3) bekezdés értelmében ha az előző pont alapján több -egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – beszerzési tárgy együttesértéke miatt e fejezet – Kbt. közösségi rezsimre vonatkozó IV. fejezete,általános közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.
1
2
3